A N�niusz
Fajtan�vjegy Haz�ja: Magyarorsz�g Marmagass�g: M�n:172 cm, Kanca:171 cm S�lya: Sz�ne: fekete, s�t�tpej, pej Term�szete: nyugodt v�rm�rs�klet�, j� munkak�szs�g�
�ltal�nos le�r�s A fajt�ban a kosfej �s f�lkosfej egyar�nt el�fordul, azonban mindig a testtel ar�nyos m�retben. Nyaka izmos, a magasan illesztett kedvelt. Marja, h�ta, �gy�ka k�z�phossz�,izmos, fara szint�n izmos, mellkasa m�ly, dong�s. Iz�letei sz�razak, l�b�ll�s- �s patahib�k el�fordulnak. Mozg�sa l�p�sben t�rnyer�, �get�se lend�letes, v�gt�ja r�vid.
T�rt�nete Tulajdonk�ppen ez is angol f�lv�r. Mind m�reteiben, mind az alap�t� fajt�k tekintet�ben nagyon hasonl�t a m�sik k�t mez�hegyesi l�fajt�hoz. A l�nyeges k�l�nbs�g az, hogy a n�niusz kiv�logat�sakor f�k�nt a neh�z, h�mos jelleget �ll�tott�k el�t�rbe �s a h�tasl� ir�ny�ba val� szelekci� h�tt�rbe szorult. A nap�leoni h�bor�k alatt a Monarchia hadserege a rosi�res-i m�nesb�l t�bb m�ncsik�t zs�km�nyolt, k�zt�k egy Nonius nev�t is. A l� olyan keresztez�s term�ke volt, mely k�s�bb az anglonormann lovat adta. B�r a m�nes fel�gyel�je nem nyilatkozott t�l h�zelg�en r�la, m�gis pr�bateny�szt�sre ker�lt. Nonius, amely k�s�bb a Nonius Senior nevet kapta, 171 cm marmagass�g� l� volt,nagy �s durva fejjel, m�lyen �l�, kicsi szemekkel, hossz�, siska f�lekkel,er�s �s sz�k pof�val. Nyaka r�vid, de j�l illesztett, marja hossz� �s magas, h�ta �s �gy�ka hossz�, rosszul k�t�tt, fara keskeny, farka m�lyen t�z�tt, mellkasa lapos, lapock�i meredekek, �ll�sa el�l szab�lyos, h�tul kiss� sz�k volt. Spanyol-n�polyi kanc�k ut�n nyert ut�dai azonban sz�les sz�ggyel �s dong�s mellkassal rendelkeztek. A sz�n legink�bb apai �r�ks�g, a nagyobb testt�meg �s a hossz� fels� vonal mindk�t oldal �s a "mez�hegyesi r�g" saj�toss�ga. A teny�szt�sben norman, spanyol, n�polyi angol �s arab teliv�r lovak vettek r�szt. A k�llem hib�inak jav�t�s�ra el�szeretettel �s hat�konyan, de n�ha t�lzott m�rt�kben haszn�lt�k az angol teliv�rt, ami v�kony csontozat� �s rossz v�rm�rs�klet� egyedeket eredm�nyezett. A m�lt sz�zad k�zep�t�l a n�niusz fajt�v� alakult. A mez�hegyesi m�nes a n�niuszt teny�sztette a legnagyobb l�tsz�m� fajtak�nt, ez�rt az anyakanc�kat k�t m�nesbe osztott�k. A beoszt�s alapja a marmagass�g volt: az egyikbe a 168 cm-n�l magasabb kanc�k ker�ltek, ez lett a nagyn�niusz-m�nes, a t�bbi a kisn�niusz m�nest alkotta. A n�gy legfontosabb geneol�giai vonalat A, B, C, illetve D jel�l�ssel illetik.
A fajta haszn�lata Nyugodt v�rm�rs�klet�, tart�s teljes�tm�nyre k�pes ig�sl�. T�vhajt�si versenyeken �ll�k�pess�g�t �s mozg�sk�szs�g�t mindannyiszor bizony�totta. Munkak�szs�ge p�ratlan. Nemcsak fogat- �s ig�s-, de ugr�l�k�nt is bev�lt. Kor�bban katonai h�tas �s hazai �llom�nyjav�t�k�nt haszn�lt�k. Ide�lis hobbil�, mivel kocsi el�tt �s nyereg alatt egyar�nt j�l haszn�lhat�.