A CAMARGUE
A "tenger fehr lovainak" tenyszhelye a Rhone-foly deltja Dl-Franciaorszgban. Een a krnyken vezredek ta flvad mnesekben (manadas) lnek a vad, vizes legelkn, melyek ghajlatt a mistral (sval telt) szl hatrozza meg. A camardue-i vad, fekete bikk "cowboyai" (a gardianok) kizrlag camarguei lovakkal dolgoznak.. TENYSZTS: Lehetsges, hogy a camargue lovak leszrmazottai azoknak a trtnelem eltti llatoknak, melyek maradvnyait a XIX. szzadban Solutrban talltk meg. Valjban a fajta hasonlt azokra az sember ltal rajzolt primitv llatokra, melyeket a Lascauxi barlangban talltak, s a rajzok kort i. e. 15 000 vesre becslik. Az eredeti fajtt alaktottk ktsgtelenl azok a berber mnek, melyeket a mr hdtk hoztak magukkal szak-Afrikbl. ettl az idtl kezdve, a terlet elszigeteltsge miatt a fajta mentes maradt kls befolysoktl. JELLEMZ TULAJDONSGOK: Kllemileg ugyan nem tkletes a fajta, azonban ers, kitart, nyereg alatt tzes s btor. Hihetetlen kemnysgre jellemz, hogy kpes meglni a szerny tprtk mocsaras, ndas nvnyzten. Mozgsa sajtos: lpsben, vgtban aktv s trtnyer, mg getsben annyira helyben jr, hogy ltalban nem is hasznljk ebben a jrmdban.
Krnyezet: Ss mocsarak
Eredet: Idszmtsunk eltt
Jellege: Melegvr
Sznek: Szrke
Hasznosts: Htasl
Kllem: Durva, gyakran nehz fej az si jellegre, az sszbenyoms rtelmes llatra utal. Klleme nem tetszets, de jellemz r az ers felpts. Rvid nyak. Az egyens, meredek lapockk f okai a fajtra jellemz specilis mozgsnak. Csapott far, mlyen tztt farok. A far ltalman ers. Az ells vgtagok, a szoksosabbnl meredekebb lapocka miatt a htuls lbaktl tvolabb helyeszkednek el. Ers, egszsges patk, ritkn ignylik a patkolst.
A fajta kialakulsa:
-Berber: A berber l ers gnhatsa egyrtelm.
Marmagassg: Mretk 150cm
Szrmazsi hely: Franciaorszg: Camargue |