Az arab teliv�r
Fajtan�vjegy Haz�ja: Ar�bia Marmagass�g: 145-155 cm S�lya: 300-400kg Sz�ne: sz�rke, s�rga, pej, (a feke-t�t f�leg az ar�biai teny�szetekben ker�lik) a tarka nem megengedett Term�szete: b�tor, okos, h�s�ges �lettartam: m�g a 25-30 �ves l� is munkak�pes
�ltal�nos le�r�s Feje viszonylag kicsi, sz�raz, nemes, gyakran csukafej. Szemei nagyok, egym�st�l viszonylag t�vol �lnek. Orrlyukai nagyok, f�lei kicsik, mozg�konyak. Nyaka �velt, izmos, m�gis kecsesen v�kony. Vonal�t gyakran �gy hangs�lyozz�k, hogy a s�r�nyt n�h�ny centim�ter hosszan a tark� m�g�tt r�vidre v�gj�k. Jellemz� a kvadratikus testfel�p�t�s, teh�t a l� egy n�gyzetbe foglalhat�. Sz�re finom tapint�s�, r�vid, a hossz�sz�r�k selymesek. Gy�ny�r� l�tv�nyt ny�jt z�szl�szer�en feltartott farka. B�re v�kony �s finom. Mozg�sa t�r�lel� �s rugalmas. L�bai er�sek, korrekt �ll�s�ak. Pat�i kicsik, kem�nyek, ellen�ll�k.
T�rt�nete Az arab teliv�r a leg�sibb l�fajt�k egyike, k�zel �tezer �ves m�ltra tekint vissza. Alig tal�lhat� ma a vil�gon olyan l�fajta, amelynek az ereiben nem cs�rgedezik arab v�r. M�g az angol teliv�r kialak�t�s�ban is r�szt vett. Teny�szt�se a Krisztus ut�ni VI-VII. sz�zadban, teh�t Mohamed pr�f�ta idej�n teljesedett ki. A keleti ember �gy vigy�zott a lov�ra, mint a szeme f�ny�re, mert a Kor�n szerint "rettenetes hal�llal b�nh�dik minden igazhit� mohamed�n, aki hitetlennek ad el bel�l�k". Mindaddig egy darab sem jutott el bel�l�k Keletr�l, m�g - kb. 2000 �vvel ezel�tt - fondorlattal ki nem lopt�k. A sivatagi nom�d t�rzsek nagy odaad�ssal folytatt�k a teny�szt�st, ami nem csak vall�si k�telezetts�g volt, hanem a t�rzs fennmarad�s�t is szolg�lta.
K�m�letlen�l kiszelekt�lt�k a nem megfelel� egyedeket. Az ember mellett, azonban a term�szet keze munk�ja is form�lta a fajt�t, ugyanis a sivatagi k�r�lm�nyek k�z�tt csak a legsz�v�sabb, legig�nytelenebb, legellen�ll�bb lovak �rt�k meg a szaporod�k�pes kort. �gy alakult ki az a p�r h�res, ma is l�tez� t�rzs �s vonal, ahonnan a legh�resebb lovak sz�rmaznak. A h�rom legh�resebb t�rzs: a Kohaylan, a Saklavy �s a Muniki t�rzs. A Kohaylan t�rzs a h�rom k�z�l a legn�pesebb �s mag�ban foglalja a Kohaylan �s a Hadban vonalat. A Saklavy t�rzs az el�bbin�l finomabb testfel�p�t�s�. Ide tartozik a Saklavy, az O-Bajan, a Rishan, a Tuwaysan �s a Milwah vonal. A Muniki t�rzs tagjai az arab teliv�rek k�z�tt a leggyorsabbak �s a legkitart�bbak. 1967-ben megalak�tott�k a WAHO-t, (World Arabian Horse Organisation) teh�t az Arab Lovat Teny�szt�k Vil�gsz�vets�g�t, mely alapos m�rlegel�s �s szak�rt�k bevon�sa ut�n d�nti el a teny�szt� orsz�g, egyes�let. vagy a t�rzsk�nyvek felv�tel�t.
A fajta haszn�lata Legink�bb h�tasl�nak tartj�k. Sz�v�ss�ga, kitart�sa miatt legink�bb a t�vlovagl�sban �r el nagyszer� eredm�nyeket. Sokan tartj�k csup�n az�rt, hogy gy�ny�rk�djenek benne. Intelligenci�ja �s szel�ds�ge gyermekek lovagoltat�s�ra is ide�liss� teszi, de ugyan�gy tal�lunk k�zt�k t�zes, temperamentumos p�ld�nyokat is.