Fajtale�r�s:

A pettyes lovak t�rt�nete messzire ny�lik vissza. A franciaorsz�gi Lascaux barlangjaiban Kr. el�tt 18000 �vvel ezel�ttr�l sz�rmaz�, pettyes lovakat �br�zol� falfestm�nyeket is tal�ltak. Ezek az �llatok m�g csup�n �lelemk�nt, nem h�tasl�k�nt tartoztak el�deink �let�hez.

A f�lvad pettyezett h�zilovak a spanyoloknak k�sz�nhet�en terjedtek el Mexik�ban, majd a mai USA ter�let�n. A spanyolok a h�d�tani akartak az �jvil�gban, �gy a legkiv�l�bb lovaikat vitt�k magukkal, �m �ltal�ban otthagyt�k �ket, amikor visszat�rtek Eur�p�ba. Az elvadult m�nesek �gy fokozatosan sz�tsz�ledtek. Az indi�nok kezdett�l fogva tisztelt�k a lovakat. Megtanultak b�nni vel�k, �s f�leg teherhord�sra haszn�lt�k �ket. A XVIII. sz�zad elej�re m�r valamennyi indi�n t�rzs ismerte a lovakat, melyek jelent�s v�ltoz�st vittek addigi �letm�djukba: vad�szatok sor�n �s a t�rzsi harcokban is n�lk�l�zhetetlenek lettek sz�mukra. A kult�r�jukba is belevont�k kedves t�rsukat: dalaikban, im�ikban is szerepeltek a lovak, �s a halott indi�n mell� temett�k a lov�t is. Az indi�n lovak f�vel �s fak�reggel t�pl�lkoztak, �s ugyanolyan j�l t�rt�k a n�lk�l�z�st, mint gazd�ik.

Az Appaloosa-Colorado Ranger Horse fajta t�rt�nete szorosan �sszefon�dik a nez perc� indi�nokkal. Ez a t�rzs csak a VIII. sz�zad elej�n - a sos�ni indi�nokkal folytatott cserekereskedelem sor�n - tal�lkozott el�sz�r ezzel a j�vorszarvas nagys�g�, er�s, rendk�v�l bar�ts�gos �llattal. A nez perc� t�rzs, melynek tagjai kor�bban szinte kiz�r�lag hal�szattal foglalkoztak, a lovak kedv��rt hamarosan �tt�rtek a nom�d vad�szok lovas �letform�j�ra.

Igazi szelekt�v teny�szt�sr�l is itt, a Washington, Oregon �s Idaho t�rs�g�ben �l� nez perc� �s palouse t�rzsekn�l besz�lhet�nk el�sz�r. Ezek az indi�nok k�l�n�s �r�met leltek a lovaikban, �gy alig n�h�ny �vtized alatt a komoly kiv�logat�s eredm�nyek�nt kiteny�sztettek egy k�zepes nagys�g�, nagyon f�rge �s intelligens h�taslovat. Rendk�v�l j� tulajdons�gai k�vetkezt�ben hamarosan m�sok is megkedvelt�k ezt a fajt�t, s mivel a Palouse-foly� k�rny�k�n terjedtek el legink�bb, palouse horse n�ven v�ltak ismertt�. Ebb�l alakult ki azt�n a palousy, majd k�s�bb a faj mai neve, az Appaloosa-Colorado Ranger Horse.

Az indi�nok ellen folytatott XIX. sz�zad v�gi kegyetlen hadj�ratok sor�n a nez perc� t�rzs is �s az Appaloosa-Colorado Ranger Horse fajta is a kihal�s sz�l�re ker�lt. Az indi�nok egyik napr�l a m�sikra kb. 900 appaloos�juk elveszt�s�t kellett v�gign�zni�k, amikor egy 400 m�ter sz�les foly�n �tkelve pr�b�ltak menek�lni. A t�rzsb�l �letben maradt indi�noknak 1877 �sz�n rezerv�tumba kellett vonulniuk, a megmaradt lovak pedig az amerikai katon�k �s az �j telepesek kez�re ker�ltek. Ez csaknem a fajta kihal�s�hoz vezetett.

Egy f�l �vsz�zadon �t semmi nem t�rt�nt az Appaloosa-Colorado Ranger Horse fajta meg�rz�se �rdek�ben, azonban 1938 december�ben Oregon �llamban �sszefogott a pettyes lovakat kedvel� emberek egy csoportja, �s alap�tottak egy nemzetk�zi szervezetet, az ApHC-t (Appaloosa-Colorado Ranger Horse Horse Club) az Appaloosa-Colorado Ranger Horse fajta megment�s�re, teny�szt�s�nek fejleszt�s�re. Az akkor 113 lovat sz�ml�l� fajt�nak ma m�r k�zel 600 ezer regisztr�lt egyede van.

A l� megjelen�s�t tekintve a legfelt�n�bb a mint�s sz�rzete: a s�t�t alapon l�v� n�h�ny feh�r pettyt�l kezdve az eg�sz test�n p�tty�kkel tark�tott l�ig mindenf�le kombin�ci� megtal�lhat� az Appaloosa-Colorado Ranger Horse rajzolat�n. Ez a fajta pettyezet egyed�l�ll� megk�l�nb�ztet� jegye ennek a fajt�nak, mely a b�r�n tal�lhat� pigment foltoknak k�sz�nhet�. A mint�zaton �s a p�tty�k�n k�v�l jellegzetes Appaloosa-Colorado Ranger Horse tulajdons�g a hossz�ban cs�kos pata is. Sokak �ltal nagyon kedvelt von�sa, hogy ennek a l�nak feh�r sz�n� a szemfeh�rje (sclera), emiatt gyakran hasonl�tj�k az emberi szemhez.

Az Appaloosa-Colorado Ranger Horse j�l alkalmazhat� a marh�k k�r�li munk�ban, azonban m�r a kezdetekt�l fogva gyakran bevetett�k �ket a l�versenyeken is. A n�pszer� h�tv�gi rendezv�nyek az �vek sor�n nemzetk�zi showm�sorokk� n�tt�k ki magukat, ennek k�vetkezt�ben pedig olyan speci�lis sport�gak is fejl�dtek, mint a pleasure, a reining vagy a cutting. Ezekre a versenyekre m�r tudatosan kellett fejleszteni a teny�szeteket. �gy az Appaloosa-Colorado Ranger Horse fajt�ban is speci�lis v�rvonalak alakultak ki, melyek k�l�n�sen alkalmasak egyes versenysport�gakhoz. A western rendezv�nyeken ma m�r n�lunk is szinte hagyom�nynak sz�m�t az indi�n koszt�m�s Appaloosa-Colorado Ranger Horse show. Ezeken a l�tv�nyos bemutat�kon a lovakat indi�n kant�rzatban vezetik f�l, �s a lovas is indi�n �lt�z�ket visel.

Sokoldal�s�g�nak k�sz�nhet�en lovasp�l�kon, vad�szatokon �s egy�b lovassportokban is remek�l bev�lt ez a fajta. Egy biztos: b�rmire haszn�lj�k is, egy Appaloosa mindig felt�n� jelens�g.