T�maszkod�s

Hogy meg�rts�k ennek a sz�nak a jelent�s�t, nem �rt tiszt�zni n�h�ny alapfogalmat. Els�nek kezden�m ezt az elengedetts�g fogalm�val, ami alatt a l� teljes izomzat�nak k�nyszermentes odaad�s�t �rtj�k. Egy fiatal l�nak el�sz�r szokatlan a lovas s�ly�t �reznie a h�t�n �s nek�nk kell el�rni, hogy a l� a nyereg alatt is ugyanolyan szabadon �s k�nyszermentesen mozogjon, mint el�z�leg lovas n�lk�l. Azt hiszem ezen nincs t�bb magyar�znival�. Az �tem jelenti a mozg�s egyenletes ritmus�t, amely lehet r�videbb, illetve hosszabb, de nek�nk minden esetben az �tem ny�jt�s�ra kell t�rekedn�nk. Lend�letr�l akkor besz�lhet�nk, ha a l� h�tuls� l�bai energikusan l�pnek, az azokkal kifejtett tol�er� a leng� h�ton �t el�re tov�bb�t�dik �s a mozg�s t�r�lel�v� v�lik. Az �tem, a lend�let �s az iram nem keverend� �ssze! Egy megfelel�en kik�pzett l� eset�ben az �tem �s az iram egym�st�l teljesen elv�laszthat�, f�ggetlen t�nyez�. P�ld�ul az �get�snek n�gy fajt�j�t k�l�nb�ztetj�k meg: az �sszeszedett, a munka-, a k�z�p- �s a ny�jtott �get�st. Egy j�rm�don bel�l az �temnek �lland�nak kell maradnia, vagyis m�g �sszeszedett �get�sben a l� kev�sb� halad, addig ny�jtott �get�sben gyorsabban, de ugyanabban a ritmusban. (Ha mondjuk megn�z�nk egy zen�s k�rt, ott is tapasztalhatjuk, hogy egy azonos j�rm�d al� j�tszott zene ritmusa nem v�ltozik, csak a dinamikuss�ga.) K�vetkez� fontos fogalom az egyens�ly. A nyak �s a fej s�lya a l� term�szetes �llapot�ban is jobban terheli az el�ls� l�bakat, ami az el�refel� mozg�sra val� hajlam alapvet� oka. A fizika t�rv�nyei miatt egy �lettelen t�rgy is abba az ir�nyba mozdul el, ahol a t�ls�ly van. A l� s�lypontja lovassal a h�t�n megv�ltozik (el�r�bb ker�l), ha a lovat nem hozzuk ism�t egyens�lyba, hossz� t�von t�l nagy lenne az el�ls� l�bakra nehezed� t�ls�ly, ami m�r nem term�szetes. �tenged�s�gnek nevezz�k az el�re- �s oldalra hat�, valamint a felvev� seg�ts�geknek val� engedelmess�get. Minden l�nak van egy term�szetes ferdes�ge, de csak az egyenesre �ll�tott l� tud teljes egyens�lyban, elengedetten �s lend�letesen mozogni. Az embri�nak az anyam�hben val� elhelyezked�se okozza, hogy a legt�bb l� balra ferde (mint ahogyan a legt�bb ember jobbkezes). Egyenesre �ll�t�snak nevezz�k, amikor az el�ls� l�bakat a h�tuls� l�bak nyomvonal�ra ir�ny�tjuk. A t�maszkod�s csak egy a t�bbi t�nyez� k�z�l, ami az �sszeszedetts�ghez vezet� �ton sz�ks�ges. Helyes t�maszkod�s csak akkor l�tezhet, ha a l� tark�ban elengedett �s megfelel�en dolgozik h�tuls� l�baival. Csak akkor lehet a mozg�s lend�letes, ha �sszek�ttet�s j�tt l�tre a lovas keze �s a l� sz�ja k�z�tt �s a l� a zabl�ra t�maszkodik. Ez laikusok sz�m�ra ellentmond�sosnak t�nhet, de ha nincs meg, ami el�l megtartan� a lovat, akkor az a der�k- �s csizmaseg�ts�gre csak elsiet�ssel reag�lna, a mozg�s nem t�r�lel� lesz, hanem szapora. Hossz� �s neh�z folyamat eredm�nye az �sszeszedetts�g, amikor a l� s�lypontja h�tra ker�l, a cs�p�- �s t�rd�z�let pedig fokozottan hajlik a mozg�s sor�n. Min�l nagyobb a h�tuls� l�bak tehervisel�se, a v�llak ann�l szabadabb� v�lnak �s a mozg�s sokkal l�tv�nyosabb lesz. Mire j� a t�maszkod�s? Ez att�l f�gg, hogy mit szeretn�nk lovunkt�l. Aki western st�lusban lovagol, annak az �gvil�gon semmire, mert az � munk�ja teljesen m�s alapokra helyez�dik �s a feladatokat nem kitart� seg�ts�gad�sokkal, hanem r�vid ideig alkalmazott jelekkel k�v�nja elv�gezni. A western lovagl�s �gy alakult ki az id�k sor�n, hogy ez a lovasnak min�l kevesebb er�fesz�t�s�be ker�lj�n, hiszen munk�ja ak�r naphosszat a nyereghez k�theti. Ez�rt t�rgyaljunk ink�bb m�s lovasokat. A t�maszkod�st �nmag�ban nem szabad c�lk�nt kit�zni, de megfelel� m�don el�rve m�r egy kis fok� �sszeszedetts�get mindenk�ppen kell, hogy jelentsen. Ez a t�k�letes harm�nia l� �s lovas k�z�tt nem elengedhetetlen, n�lk�le is lehet egy l� t�bb�-kev�sb� j�l ir�ny�that� terepen. De ha a l� a seg�ts�geken �ll, sokkal kevesebb er�fesz�t�s�be ker�lhet a lovasnak egy-egy nem v�rt neh�zs�g lek�zd�se. Egy d�jl� eset�ben t�bb szempontb�l is felt�tlen�l sz�ks�ges. En�lk�l nem lehet a mozg�son jav�tani �s a feladatokat azonnal �s korrekten v�grehajtani. B�r �n elfogult vagyok, de ezen k�v�l egy �velt nyakkal a leveg�ben t�ncol� l� l�tv�nya sz�momra fel�lm�lhatatlan. A t�maszkod�s egy ugr�l�n�l szint�n elengedhetetlen, a l�nak maxim�lisan j�l �s k�nnyed�n kezelhet�nek kell lennie. Ugyan n�lk�le is k�pes �tugorni egy akad�lyt, de k�zel sem lehet olyan eredm�nyes, mint amire k�pes, mert csak a t�maszkod� l� haszn�lja j�l a h�t�t. Itt is ugyan�gy fontos szerepet j�tszik, hogy a s�lypont h�tra ker�lj�n, mert csak �gy lehet egy sz�k fordul�t lovagolni, az akad�lyra a megfelel� �temben r�menni �s a lovat j�l elugratni. Nem utols� sorban pedig csak egy j�l idom�tott, �sszeszedett l� tud hosszabb t�von s�r�l�smentesen ugrani, eg�szs�ges l�bait meg�rizni. A t�maszkod� l� tart�sa

A t�maszkod�s c�lja, hogy a l� a sz�rhoz l�pjen �s ezzel olyan tart�st vegyen fel, amellyel a legnagyobb er� kifejt�s�re k�pes. Ha a l� nyak�t el�reny�jtja, azzal tests�ly�nak legnagyobb r�sz�t az elej�n hordja. Ha fej�t nyak�nak �vel�se n�lk�l a magasba emeli, azzal csak azt �rj�k el, hogy a h�t�t beejti, lovas�t nem fogja hordozni. Az az ide�lis, ha fej�nek emel�se egy�tt j�r homlok�nak f�gg�leges k�zeli helyzet�vel, de ezt a tart�st nem lehet pontosan meghat�rozni vagy �br�zolni, mert lovank�nt k�l�nb�z� lehet. Ennek a keretnek az el�r�se n�lk�l is mozoghat �l�nken, l�tsz�lag lend�letesen a l�, de hi�nyzik a fokozott konchajl�t�s, vagyis a h�ts� l�bak �z�letei nem hajlanak elegend� m�rt�kben. Ez nem azt jelenti, hogy ha a lovat ebbe a keretbe k�sztetj�k, akkor lovunk a h�ts� l�baira fogja helyezni a s�lyt. Az eredm�ny akkor lesz csak t�k�letes, ha a l� a megfelel� tart�st az�ltal veszi fel, ha h�ts� l�bait kell�k�ppen maga al� l�ptetj�k. Ha �sszecsomagoln�nk, beh�zn�nk a fej�t, azzal csak azt �rn�nk el, hogy nyak�t megt�rj�k. Ez�ltal lovunk csak feszess� v�lik �s k�zdeni fog a kik�nyszer�tett tart�s ellen, vagy sz�r m�g� k�nyszer�thetj�k, amivel cs�kken a lovas befoly�sa a l� felett. Emellett nem is mindegyik�k csomagolhat� �ssze er�szakkal, hiszen a l� er�sebb, mint az ember. Laz�t�sk�nt szolg�l lovunk nyak�nak leny�jtat�sa �ltal�ban a munka elej�n �s v�g�n, vagy amikor erre sz�ks�g van. A leny�jtat�s k�zben is meg kell maradnia a t�maszkod�snak. Ha helyesen v�gezz�k, akkor lovunknak lefele �s el�re kell ny�lnia a fej�vel, a f�ldh�z min�l k�zelebb. Ez egyr�szt arra val�, hogy a nyakizmokat egy kicsit kiny�jt�ztathassa, ellaz�thassa, m�sr�szt pedig v�gezhetj�k kontrollk�nt. Ha helyesen t�maszkodik, akkor a sz�rak k�zb�l val� folyamatos kics�sztat�s�ra (ler�gat�s) lovunknak az eml�tett m�don kell reag�lnia.

Egy a kik�pz�snek m�g elej�n j�r� l�, mely j� tart�ssal k�zlekedik. Egy l� a kik�pz�s el�rehaladt�val, melyn�l a s�lypont m�r j�l l�that�an h�tratol�dott. fot�k: Piaffe, Vit�z Attila A t�maszkod�s el�r�se Err�l az�rt �rn�k csak c�mszavakban - pedig gondolom legt�bben erre a r�szre lenn�nek k�v�ncsiak - mert erre nincsen recept. A l�nyeg mindig ugyanaz, de minden l� eset�ben egy kicsit m�s m�dszert kell alkalmazni. Val�sz�n�leg ez lehet az oka annak, hogy m�g egyetlen hasonl� t�m�val foglalkoz� k�nyvben sem olvastam err�l igaz�n r�szletesen. Ezt csak �gy lehet megtanulni, ha egy edz� folyamatosan utas�tja f�ldr�l a lovast, s ha sz�ks�ges, akkor esetleg fel is �l a l�ra. Ez egy bonyolult, neh�z �s hossz� folyamat. Az els� szab�ly, amit mindenkor szem el�tt kell tartanunk, hogy a der�k- �s csizmaseg�ts�geknek mindig er�sebbnek kell lennie a sz�rseg�ts�gn�l. Ha nem �gy tesz�nk, akkor lovunk hamis t�maszkod�st vehet fel �s t�bbet �rtunk, mint haszn�lunk. Fontos, hogy a lovasnak ekkorra m�r kialakuljon a biztos idom�t� �l�se, vagyis a v�llnak, cs�p�nek �s saroknak egy f�gg�leges vonalat kell alkotnia, eg�sz l�b�nak m�lyen lefele kell t�rekednie �s a l� mozg�s�t puh�n kell tudni k�vetnie (�pp�gy tan�get�sben �s k�nny��get�sben is) �s finom k�z sz�ks�ges. A f�lfelv�telnek* mindig fokozott csizmaseg�ts�ggel kell kezd�dnie, majd megh�zom a derekam, a v�llaim h�tr�bb ker�lnek (amivel persze a kezek is ugyanannyit mozdulnak) �s a l� felveszi mag�t. Teh�t a t�maszkod�s csak a kitart� k�zhez tol� el�rehajt� seg�ts�gek eredm�nye lehet. Ha ez nem vezet c�lhoz, akkor er�sebb el�rehajt� (der�k-, �s csizma-) seg�ts�get kell alkalmazni, soha nem h�trafele hat�, h�z� sz�rseg�ts�get. A l�nyeg a megfelel� id�ben adott seg�ts�gekben rejlik, amiknek �sszhangban kell lenni�k egym�ssal. Egy k�pzetlen l�val soha ne pr�b�ljuk a t�maszkod�st el�sz�r l�p�sben el�rni, mert ez nehezen kijav�that� hib�khoz vezethet (�temhiba, passzban j�r�s, siet�s, h�tuls� l�bak kimarad�sa). A munk�t (megfelel� mennyis�g� hossz�sz�ras, bemeleg�t� l�p�s ut�n) �get�sben kell kezdeni. Csup�n egyenes vonalon lovagolva nehezebb el�rni, amit szeretn�nk. El�ny�sebb lovunkat nagy k�r�n (amely kb. 20 m �tm�r�j�, de kezdetben lehet nagyobb is) lovagolni. Ekkor a bels� csizma a heveder k�rny�k�n helyezkedik el, a k�ls� pedig valamivel h�tr�bb. A k�ls� sz�r mindig fesz�l �s a f�lfelv�teleket mindig ezen a sz�ron alkalmazzuk, a l� erre fog k�s�bb r�t�maszkodni. A bels� sz�r folyamatosan a k�r �v�re hajl�tja a lovat. Ezt nem szabad �sszet�veszteni azzal, ha a l�nak csak fej�t �s nyak�t hozzuk be, ez�rt fontos a bels� csizma seg�ts�ge, ami k�r�l hajl�tjuk a lovat eg�sz hossz�ban (ez�rt nevezz�k hosszhajl�t�snak). Teh�t ez k�r�n �gy n�z ki, hogy k�ls� csizma el�rehajt, bels� k�r�l hajl�tok, k�ls� sz�ron f�lfelv�teleket alkalmazok, bels�vel pedig hajl�tok �s engedek. Am�g a l� nem t�maszkodik meg biztosan, addig sokat kell vele j�tszadozni (n�ha ut�na is). Gyakran fokozott hajl�t�st kell alkalmazni �s ha a l� enged, akkor kez�nkkel azonnal engedn�nk kell nek�nk is �gy, hogy a sz�r soha ne l�ttyenjen meg, hanem a l� a fej�vel a zabla ut�n menjen, lefele t�rekedjen. Am�g lovunkat nem tudjuk jobbra �s balra is egyform�n j�l hajl�that�v� tenni, addig ne v�rjuk, hogy meg fog t�maszkodni. Ha a l� valamennyire m�r a sz�ron �ll, akkor p�ld�ul egyenes vonalon lehet alkalmazni a leny�jtat�st, amit kor�bban m�r eml�tettem. Ha a f�lfelv�teleket helyesen tudjuk alkalmazni, azzal egyenes vonalon �s k�r�n egyar�nt el�rhetj�k, hogy lovunk �sszetol�djon. Ilyenkor kicsit fokozottabban el�re kell lovagolni a lovat �gy, hogy az �temben lehet�leg v�ltoz�s ne ess�k, majd apr� f�lfelv�telekkel cs�kkentj�k az iramot �s ez �gy megy folyamatosan. Ha a l� a felv�telekre vagy f�lfelv�telekre �gy reag�l, hogy "r�fekszik" a zabl�ra, akkor azonnal engedni kell neki (hogy ne adjunk t�maszt a l�nak a k�zzel, ha r� akar fek�dni �s megmerevedik), majd azonnal ism�t adni a seg�ts�geket. Ezen k�v�l sok olyan d�jlovagl�sban ismert feladat van, amivel jav�thatunk a t�maszkod�son. De ez oda-vissza hat, vagyis min�l ink�bb javul a t�maszkod�s, ann�l t�bb feladatot tudunk megcsin�lni �s ann�l jobb min�s�gben. Azonban a feladatok �sszer�tlen, folyamatos gyakorl�sa nem vezet semmilyen eredm�nyre.   *Felv�telnek nevezz�k, ha lovunk iram�t cs�kkentve egyik j�rm�db�l a m�sikba t�r�nk �t. Ezzel szemben a f�lfelv�tel azonos j�rm�don bel�l t�rt�nik, l�nyege a l� iram�nak szab�lyoz�sa, k�s�bb (a kik�pz�s el�rehaladt�val) a mozg�s �tem�nek, a l� tart�s�nak jav�t�sa �s a s�lypont h�traker�l�s�nek c�lj�t szolg�lja. Teh�t a k�vetkez�k�ppen zajlik: A kitart� k�zhez er�teljes el�rehajt� (der�k- �s combseg�ts�get) alkalmazunk, ami a kik�pz�s el�rehaladt�val egyre finomabb �s finomabb seg�ts�gekk� kell, hogy v�lj�k. Ha a f�lfelv�tel �tment a lovon, vagyis az iramot siker�lt cs�kkenteni, a sz�rakkal azonnal engedj�nk! Egy teljes felv�telnek f�lfelv�telek sorozat�t kell jelentenie. Teh�t egy sz�p �tmenet lovagl�s�hoz sok apr� f�lfelv�tel sz�ks�ges. �s v�g�l, de nem utols�sorban megjegyezn�m, hogy a seg�ts�gad�sok l�thatatlans�g�hoz, majd a teljes �sszhanghoz is a megfelel�en v�grehajtott f�lfelv�telek vezetnek.