A LIPICAI

A lipicai fajta szorosan k�t�dik a B�csi Spanyol Iskol�hoz, melynek lovait Ausztri�ban, a Graz melletti Piberben nevelik. Komoly teny�szt�s folyik m�g Magyarorsz�gon, Rom�ni�ban, Csehorsz�gban �s Szlov�ni�ban is, mely �llamok a fajt�n bel�l saj�t t�pusokat teny�sztettek ki. Elsz�rtan, kis sz�mban Eur�pa egy�b orsz�gaiban �s m�s kontinenseken is foglalkoznak a fajt�val.
TENY�SZT�S: A lipicai �sei spanyol lovak voltak, nev�t a szlov�niai Lipica m�nes�r�l kapta. A m�nest 1580-ban II. Habsburg K�roly alap�totta, aki 9 m�nt �s 24 kanc�t hozott az Ib�riai-f�lszigetr�l. Sz�nd�ka az volt, hogy mutat�s, d�nt�en sz�rke sz�n� lovakkal l�ssa el a grazi f�hercegi m�nest �s a b�csi cs�sz�ri ist�ll�t. A Spanyol Iskola – melyet 1572-ben alap�tott – nev�t a spanyol lovakr�l kapta. A jelenlegi lovarda �p�let�t 1735-ben fejezt�k be.
JELLEMZ� TULAJDONS�GOK: A lipicai alkata hasonl� egy hasznos, t�bbc�l� cob l��hoz. Manaps�g a lipicai lovat mind fogat-, mind h�tasl�nak kifejezetten haszn�lj�k. A Magyarorsz�gon teny�sztett lipicai kit�n� fogatl�, mozg�sa akci�s �s szabad. A fajt�ra jellemz� a hossz� �lettartam, sz�mos iskolal� h�sz�vesen is k�pes bonyolult mozg�sform�k v�grehajt�s�ra.

K�rnyezet: Kontinent�lis �ghajlat

Eredet: XVI. sz�zad

Jellege: Melegv�r�

Sz�nek: Sz�rke, pej, fekete

Hasznos�t�s: H�tas- �s kocsil�

K�llem: A fej arab hat�st mutat, de l�tszik rajta a r�gi spanyol lovak kosfej�s�ge is. A mar kifejezett, a l�bak mozg�sa magas �v�, akci�s. A nyak vastag �s eg�szen r�vid. A v�llt�j�k k�vetve a nyakalakul�s form�j�t alkalmas a fogatszersz�m j� elhelyez�s�re, de h�tasl� c�ljainak is megfelel. A hossz� �let� lipicai v�gtagjai r�videk, er�sek, j� csontozat�ak. Kem�ny pat�k.

A fajta kialakul�sa:

-spanyol l�: Hozz�j�rult a fajta term�szetes eleganci�j�hoz, erej�hez �s hat�rozott term�szet�hez.

Marmagass�g: 155-175 cm k�z�tt van

Sz�rmaz�si hely: Szlov�nia: Lipica