A CAMARGUE

A "tenger feh�r lovainak" teny�szhelye a Rhone-foly� delt�ja D�l-Franciaorsz�gban. Een a k�rny�ken �vezredek �ta f�lvad m�nesekben (manadas) �lnek a vad, vizes legel�k�n, melyek �ghajlat�t a mistral (s�val telt) sz�l hat�rozza meg. A camardue-i vad, fekete bik�k "cowboyai" (a gardianok) kiz�r�lag camarguei lovakkal dolgoznak..
TENY�SZT�S: Lehets�ges, hogy a camargue lovak lesz�rmazottai azoknak a t�rt�nelem el�tti �llatoknak, melyek maradv�nyait a XIX. sz�zadban Solutr�ban tal�lt�k meg. Val�j�ban a fajta hasonl�t azokra az �sember �ltal rajzolt primit�v �llatokra, melyeket a Lascauxi barlangban tal�ltak, �s a rajzok kor�t i. e. 15 000 �vesre becs�lik. Az eredeti fajt�t alak�tott�k k�ts�gtelen�l azok a berber m�nek, melyeket a m�r h�d�t�k hoztak magukkal �szak-Afrik�b�l. ett�l az id�t�l kezdve, a ter�let elszigetelts�ge miatt a fajta mentes maradt k�ls� befoly�sokt�l.
JELLEMZ� TULAJDONS�GOK: K�llemileg ugyan nem t�k�letes a fajta, azonban er�s, kitart�, nyereg alatt t�zes �s b�tor. Hihetetlen kem�nys�g�re jellemz�, hogy k�pes meg�lni a szer�ny t�p�rt�k� mocsaras, n�das n�v�nyzten. Mozg�sa saj�tos: l�p�sben, v�gt�ban akt�v �s t�rtnyer�, m�g �get�sben annyira helyben j�r, hogy �ltal�ban nem is haszn�lj�k ebben a j�rm�dban.

K�rnyezet: S�s mocsarak

Eredet: Id�sz�m�t�sunk el�tt

Jellege: Melegv�r�

Sz�nek: Sz�rke

Hasznos�t�s: H�tasl�

K�llem: Durva, gyakran neh�z fej az �si jellegre, az �sszbenyom�s �rtelmes �llatra utal. K�lleme nem tetszet�s, de jellemz� r� az er�s fel�p�t�s. R�vid nyak. Az egyens, meredek lapock�k f� okai a fajt�ra jellemz� speci�lis mozg�snak. Csapott far, m�lyen t�z�tt farok. A far �ltal�man er�s. Az el�ls� v�gtagok, a szok�sosabbn�l meredekebb lapocka miatt a h�tuls� l�bakt�l t�volabb helyeszkednek el. Er�s, eg�szs�ges pat�k, ritk�n ig�nylik a patkol�st.

A fajta kialakul�sa:

-Berber: A berber l� er�s g�nhat�sa egy�rtelm�.

Marmagass�g: M�ret�k 150cm

Sz�rmaz�si hely: Franciaorsz�g: Camargue