A FJORD

A norv�gi�b�l sz�rmaz�, megnyer� k�lsej� fjord - a maga kifejezett h�tsz�j�val �s zebramint�zat� l�baival - �ll a legk�zelebb megjelen�s�ben a primit�v mong�liai vagy m�s n�ven �zsiai vadl�h�z (a Przewalski l�hoz) amelyt�l sz�rmazik. A viking id�kt�l kezdvehagyom�nyosan �gy v�gj�k a s�r�ny�ket, hogy az fel�lljon �s a k�z�ps� fekete cs�k j�l l�that� legyen.
TENY�SZT�S: Noha �s�nek a Przewalski lovat tekintik, nem lehets�ges a tarp�n befoly�s sem. A vikingeknek ez a lova haj�val jutott el Sk�cia nyugati sigeteire �s Izlandra. Eg�sz Skandin�vi�ban, de legf�k�pp�n Norv�gi�ban teny�sztik �ket, �s innen export�lj�k N�metorsz�gba, D�ni�ba �s a k�z�p-eur�pai orsz�gokba, ahol a kitart�suk�rt �s sz�v�ss�guk�rt n�pszer�ek.
JELLEMZ� TULAJDONS�GOK: Az er�teljes, kompakt fel�p�t�s� fjord igen sokoldal� �llat. A hegyi farmokon elv�gzi a traktor munk�j�t, k�pes sz�ntani, vagy m�lh�t cipelni a meredek utakon �s legal�bb olyan j�l megy nyereg alatt, mint fogatban.Gazdas�gos a tesrt�sa, b�tor �s �n�ll� alkattal b�r.

K�rnyezet: Tajga

Eredet: a j�gkorszak el�tti id�kb�l

Jellege: Sodrott

Sz�nek: Zsemle fak�

Hasznos�t�s: M�lh�s-, fogat-, �s h�tasl�

K�llem: A fejen apr�, hegyes f�lek tal�lhat�k. Az �llkapocs �lltal�ban vaskos. Izmos v�ll, a lapock�k ink�bb meredekek mint d�ltek, de a mozg�s ennek ellen�re meglehet�sen szabad. Lapos mar. Fak� sz�n� alapon a fekete h�tsz�j az �st�kt�l eg�sz a farokcs�kig terjed. a farok d�s �s vastag, gyakran ez�st�s, n�ha m�lyen t�z�tt. A cs�nkok k�l�n�sen er�sek. Az er�s, hengeres t�rzs r�vid �s er�s l�bakon nyugszik. A l�bak iz�letei kifejezettek.

A fajta kialakul�sa:

-Przewalski l�: Primit�v �leterej�t adta a fajt�nak.

Marmagass�g: 135-150 cm.