Az al�bb ismertetett m�dszer nem �jkelet�, mondhatni kifejezetten r�gi, hisz t�bb mint 130 �vvel ezel�tt m�r alkalmazt�k. Ennek ellen�re nem idej�tm�lt s�t, nagyon is id�szer�, m�gsem ismerik �s ez�rt nem is igaz�n alkalmazz�k sz�les k�r�kben.

Napjainkban a legt�bb lovasoktat� nem tulajdon�t kell� jelent�s�get lovasai testtart�s�nak, kez�k f�ggetlens�g�nek, illetve a l�bak helyzet�nek, �pp ez�rt nem is t�rekszik az innen ered� hib�kat korrig�lni. Pedig ezek k�pezik a lovagl�s alapj�t, s mint ilyen, nagyon fontos t�nyez�t jelentenek a balesetek megel�z�s�nek szempontj�b�l is.

A kezdetek

A "j�", azaz f�ggetlen k�z mindenek el�tt a helyes �l�st�l f�gg �s nem ford�tva. Ez�rt tartom fontosnak a kezd� lovast mindaddig sz�rak n�lk�l lovagoltatni, am�g mindh�rom j�rm�dban nem �l biztosan, ak�r kengyellel, ak�r an�lk�l.

F�l�sleges a lovast r�gt�n a kezdetekt�l �lland�an figyelmeztetni a helyes l�b- �s k�ztart�sra; am�g nincs meg az �l�sbiztons�g, �gysem tudja f�lvenni a helyes tart�st, k�s�bb ez szinte mag�t�l fog kialakulni. Ellenben halad� lovasokn�l nagyon fontosak az id�r�l-id�re visszat�r� fut�sz�ras �l�sjav�t� gyakorlatok.

T�veszme, hogy a kezd� lovast szinte csak �get�s j�rm�dban tan�tj�k. Ez az a j�rm�d, amelyet a legnehezebb elsaj�t�tani, �pp ez�rt a j� �l�s kialak�t�s�nak szempontj�b�l c�lszer�bb, ha a kezd� eleinte csak l�p�sben �s lass� v�gt�ban lovagol. Ehhez term�szetesen sz�ks�g van egy olyan l�ra, amely k�pes fut�sz�ron lassan �s egyenletesen, v�gig t�k�letes egyens�lyban v�gt�zni.

Lovagoljon a kezd� lovas sz�rak n�lk�l �s kengyellel, melyet csatoljunk olyan hossz�ra, ami a lovasnak k�nyelmes; ink�bb legyen egy kicsit r�vid, mint hossz�. K�s�bb, ahogy megszil�rdul az �l�se, hozz� lehet szoktatni fokozatosan a hosszabb kengyelekhez, amelynek seg�ts�g�vel nagyobb befoly�sa lesz a l�ra.
Mindig �gyelj�nk azonban arra, hogy a l�ba nehogy a kengyelbe szoruljon, ne is cs�sszon bele t�ls�gosan; lehet�leg fixen maradjon az el�ls� talpk�z�pen.

L�p�s k�zben gyakoroltassunk lovastorna-elemeket, amelyek bemeleg�t�snek is kiv�l�an alkalmasak. Legel�sz�r is d�lj�n a lovas el�re, �s �lelje �t a l� nyak�t. Majd d�lj�n h�tra, fek�dj�n le a l� far�ra, a fej�t is tegye le - �gy k�nytelen ellaz�tani �s homor�tani a h�t�t, amivel megel�zhet� a k�s�bbi g�rbe �l�s. Ez ut�n - imm�r kiegyenesedve - ford�tsa el fels�test�t jobbra �s balra, a medence elmozd�t�sa n�lk�l, valamint ny�jtott k�zzel v�gezzen kark�rz�seket. Hajoljon ki oldalra, �s �rintse meg jobb kez�vel bal csizm�ja orr�t, majd ugyanezt a m�sik ir�nyba ism�telje meg. Ha nyereg n�lk�l lovagol a kezd� lovas, gyakorolhatja a "malom" �s a "z�szl�" nev� gyakorlatokat is. Legc�lszer�bb ilyenkor voltizshevedert alkalmazni. Malom sor�n emelje �t egyik l�b�t a l� nyaka f�l�tt, hogy oldalt �lj�n. Majd a m�sik l�b�t a l� fara f�l�tt, �gy h�ttal �l. Folytassa ezt, m�g teljesen k�rbe nem fordul, majd ism�telje meg ellenkez� ir�nyba. Z�szl�hoz t�rdeljen fel a l� h�t�ra, egyik l�b�val t�maszkodjon meg oly m�don, hogy l�bfej�t megt�masztja a l� gerinc�n, majd m�sik l�b�t ny�jtsa h�tra, ellent�tes karj�t pedig el�re, �s tartsa meg n�h�ny l�p�sen kereszt�l. Gyakoroltassuk ezeket a mozdulatokat min�l t�bbsz�r, minden lecke alkalm�val.

Mind v�gt�ban, mind k�s�bb, �get�sben engedj�k kapaszkodni a lovast, ha sz�ks�g�t �rzi. De soha ne kapaszkodjon mindk�t kez�vel az els� nyeregk�p�ba, avagy nyaksz�jba. Ezzel csak azt �rn�nk el, hogy h�t�t megg�rb�tve el�re d�l. Kapaszkodjon egyik kez�vel az els�, m�sik kez�vel a h�ts� nyeregk�p�ba, m�gpedig �gy, hogy mindig a bels� k�z legyen h�tul. Ily m�don a v�lla befele, a k�r k�zepe fel� fordul, �l�se pedig egyenes lesz.

Figyelmeztess�k arra is, hogy mindig d�lj�n kiss� h�tra, ak�r v�gt�ban, ak�r tan�get�sben lovagol - �gy kev�sb� dob�lja a mozg�s, valamint lehet�s�g szerint min�l m�lyebbre eressze le a l�bsz�r�t, amennyire az a bizonyos k�nyelmes hossz�s�g�ra csatolt kengyelsz�j engedi.

Amint a lovas kell� �nbizalommal rendelkezik �s a lass� v�gt�t megtanulta biztosan ki�lni, elkezdhetj�k �get�sben is fut�sz�razni. Tan�get�ssel kezdj�nk, lovagoljon a lovas kengyellel, k�tk�zzel kapaszkodva az el�bb ismertetett m�don. El�g, ha arra �gyel�nk, hogy t�rd�t ne h�zza fel, �s lehet�s�g szerint fels�test�t h�tra d�ntve igyekezzen min�l jobban ki�lni a l� h�t�nak leng�s�t.
Ha ez m�r j�l megy neki, gyakoroltassuk az �n. "k�tpontos" �l�st, vagyis lovagoljon kik�nny�tve, bele�llva a kengyelekbe. Itt az elv�r�s az, hogy folyamatosan kik�nny�tve tudjon maradni, ne huppanjon vissza. Figyelmeztess�k, hogy l�b�t h�zza h�tr�bb, mint �ltal�ban, j�val maga al�, m�sk�pp nem tud megt�maszkodni a l�bsz�raival. Ha m�r mind a tan�get�st, mind a k�tpontos �l�st elsaj�t�totta, elkezdhetj�k a k�nny��get�s tan�t�s�t. Fogja a nyerget m�g mindig k�t k�zzel, m�g teljesen biztosan nem �get, illetve nem v�lt sim�n, z�kken�mentesen, az egyens�ly elveszt�se n�lk�l a tan�get�s, a k�nny�- illetve a k�tpontos �get�s k�z�tt.

Fontosnak tartom a kezd�nek mihamarabb megtan�tani a l�bv�lt�st, m�gpedig nemcsak mag�t a mozdulatot, hanem elmagyar�zni azt, hogy mit jelent, �s mi�rt kell helyes l�bra �getni. Ennek az ideje akkor j�tt el, amikor a lovas m�r meg�rezte �s meg is tanulta a k�nny��get�st, v�letlen�l sem v�ti el az �temet.

Amikor id�ig jutunk kezd� lovasunkkal, elkezdhetj�k gyakorolni vele az �get�sben �s v�gt�ban val� lovagl�st kapaszkod�s n�lk�l, illetve a kengyel n�lk�li lovagl�st. Tegye kezeit el�sz�t a combj�ra, majd cs�p�re, v�g�l tark�ra, gyakorolja ezt k�nny��get�sben vagy lass� v�gt�ban. Vegy�k el t�le a kengyeleket, �s tegye azokat keresztbe a l� marj�n, a nyereg el�tt, vagy vegy�k le �ket a nyeregr�l kengyelsz�jastul. Igyekezzen ilyenkor lejjebb ny�jtani l�bsz�rait, mint amikor kengyellel lovagol, s pr�b�ljuk megtan�tani az als� l�bsz�raival kapaszkodni - mintha a l�baival �t akarn� �lelni a l� has�t.
Kengyel n�lk�l lovagoltassuk tan�get�sben, vagy lass� v�gt�ban �s engedj�k kapaszkodni; eleinte ne k�v�njuk t�le, hogy k�nny��gessen ily m�don. Amint megfelel� biztons�ggal lovagol kengyelek n�lk�l, megpr�b�lhatjuk elhagyni a kapaszkod�st.

Fontos, hogy semmit ne er�ltess�nk a kezd� lovasra, am�g bizonytalan; ne f�rasszuk ki, hagyjuk pihenni, amikor neki tetszik; �s t�rekedj�nk a v�ltozatoss�gra: ne ism�teltess�k un�sig ugyanazokat a gyakorlatokat!

A labd�z�s

Amint kezd� lovasunk m�r n�mileg otthonosan, biztons�gban �rzi mag�t a l� h�t�n, elkezdhetj�k gyakorolni a labd�z�st. Tehetj�k ezt m�g az el�tt, hogy elkezdt�k volna a kengyelek n�lk�li lovagl�s gyakorl�s�t, ugyanis eleinte a labd�z�st is kengyelben v�gezz�k. El�g, ha arra �gyel�nk, hogy a lovas a nyereg k�zep�n �lj�n, �s l�ba ne szoruljon bele a kengyelbe, minden m�s esetleges hib�val r��r�nk k�s�bb foglalkozni.

E c�lra a legmegfelel�bb egy nem t�l k�nny�, de nem is neh�z gumilabda, amely legyen olyan nagy, hogy egy k�zzel tarthassa, de csak k�t k�zzel foghassa meg, ha f�ldobta.

Kezdj�k a gyakorlatot l�p�sben, a lovas dobja f�l a labd�t, �s fogja meg, eleinte nem kell f�l m�tern�l magasabbra dobnia. K�s�bb folytathatjuk �get�sben, �s lass� v�gt�ban, �s a lovas dobhatja magasabbra a labd�t.
Mivel a labda a legritk�bb esetben esik vissza oda, ahonnan a lovas f�ldobta, hanem egyszer el�re, m�skor h�tra vagy oldalra, a lovasnak mindenfel� ut�na kell hajolnia, hogy megfoghassa. Ilym�don lovasunk �l�se hajl�kony lesz, �s l�bainak helyzete is korrektt� v�lik, an�lk�l, hogy erre figyelmeztetni kellene. Amikor ugyanis h�trafel� kell hajolnia a labd��rt, combj�t �nk�ntelen�l lejjebb ereszti, �gy ellens�lyozva, hogy h�tul leessen.

Figyelj�nk azonban arra, hogy ha a lovas elveszten� a kengyelt, vagy egyens�ly�t, illetve elf�rad, a lovat azonnal �ll�tsuk meg.

Ha kell� biztons�ggal labd�zik kengyelben lovagolva, megpr�b�lhatjuk ugyanezt kengyelek n�lk�l.

Eleinte, ha elejti a labd�t, k�zb�l kell neki visszaadni, m�gpedig l�p�sben, k�s�bb dobhatjuk neki a k�r k�zep�r�l. Eleinte dobjuk neki a labd�t magasabb �vben, k�s�bb egyenesen, gyorsabban, nagyobb er�vel.
Amikor m�r mindezek j�l mennek a kezd� lovasnak, egy seg�d, vagy m�sik tan�tv�ny be�llhat a k�rbe, �s onnan a lovassal folyamatosan egym�snak dob�lj�k a labd�t, ak�r k�t labd�t, keresztben.

Ekkor a lovas m�g mindig nem kapott kant�rsz�rat a kez�be. Megt�rt�nhet, hogy k�s�bb, amikor m�r sz�rakkal lovagol, �ppen a labd�z�s miatt nem tudja majd nyugodtan, mozdulatlanul tartani kezeit. Ezen hib�nak elej�t vehetj�k, ha n�ha arra k�rj�k, hogy tartsa a labd�t a nyeregk�pa f�l�tt, olyan mozdulatlanul, amennyire csak b�rja.

F�l- �s leugr�s

Legjobb r�gt�n az els� leck�k sor�n gyakoroltatni a lovassal, hogy leugorjon a nyeregb�l. K�s�bb t�bb b�tors�ga lesz f�lugrani, ha tudja, hogy szerencs�sen le�r akkor is, ha a f�lugr�s esetleg nem siker�lne.
Csin�lja eleinte a le-, majd k�s�bb a f�lugr�sokat is mindk�t oldalra, ez nagy haszn�ra lesz majd k�s�bb, es�s k�zben is tud majd mag�n seg�teni.

El�sz�r mindk�t l�b�t vegye ki a lovas a kengyelb�l, emelje �t jobb l�b�t a l� nyak�n, majd �gy ugorjon le el�re. Ugyanezt gyakorolja jobb oldalra is. Figyelj�nk r�, hogy a l�b�t min�l gyorsabban, magasan �s behajl�tva emelje �t a l� nyaka f�l�tt �gy, hogy az test�hez min�l k�zelebb legyen. Ezt a mozdulatot ism�teltess�k meg a lovassal sokszor, hogy biztons�ggal csin�lja, �s l�ba ne akadjon meg akkor sem, ha a l� f�lemeln� a fej�t.

Ezek ut�n megtanulhatja olym�don, hogy l�b�t a l� fara f�l�tt lend�ti �t, �s h�trafel� ugrik le.

Amikor a leugr�st kell�k�ppen begyakorolta a l� �ll� helyzet�ben, jobbra �s balra, el�re �s h�trafel� is, elkezdhetj�k gyakoroltatni vele l�p�sben, �get�sben �s lass� v�gt�ban.

A f�lugr�s gyakorl�s�t �rdemes voltizshevederrel kezdeni, hogy a lovas megkapaszkodhasson a heveder f�l�ben. A l� lass� v�gt�ban haladjon, a lovas fusson mellette azonos �temben. Mihelyt a taktust eltal�lta, p�ros l�bbal ugorjon a f�ldre a l� el�ls� l�bain�l, �s fels�test�t kiss� el�red�ntve jobb l�b�t lend�tse fel a l�ra.

Ha a kezd� lovasnak nincs el�g b�tors�ga ehhez a gyakorlathoz, tan�tsuk f�lugrani a l� �ll� helyzet�ben. �lljon a nyereghely vonal�ban, arccal a l� fel� fordulva, hajl�tott t�rdekkel vegyen lend�letet �s hasaljon f�l a l� h�t�ra. Ebb�l a helyzetb�l a l� gerinc�n megt�maszkodva nyomja ki mag�t �s emelje �t jobb l�b�t a l� h�t�n.

Ha m�r j�l megy lovasunknak a f�l- �s leugr�s sz�r�n, illetve voltizshevederrel, gyakoroljuk nyereggel is.

Akad�ly ugrat�sa

M�g a labd�z�s tan�t�sa el�tt, illetve azzal p�rhuzamosan beiktathatjuk kisebb akad�lyok ugrat�s�t. Helyezz�nk el a fut�sz�ras k�r sz�l�re egy rudat el�sz�r a f�ldre �gy, hogy az a k�r sugar�t fedje. Haladjon rajta kereszt�l a l� minden k�rben, minden j�rm�dban. �gy a lovas hozz�szokhat, hogy a l� hosszabbakat vagy r�videbbeket, esetleg magasabbakat l�p, amikor a r�dhoz �r. Ez ut�n megemelhetj�k a rudat k�r�lbel�l 20-30 cm-es magass�gba, de legfeljebb csak annyira, hogy a l� ne ugorjon nagyot f�l�tte, egy kicsit megemelt �get�l�p�ssel vagy v�gtaugr�ssal �tjuthasson rajta.

A lovas �lj�n nyugodtan �s mozdulatlanul a r�d f�l�tt is, nem kell kiemelkednie, el�g, ha kiss� el�red�nti fels�test�t, majd amint a l� �t�rt a r�don, �jra felveszi a helyes tart�st, fels�test�t visszaviszi f�gg�legesre.

K�ss�k �ssze ezt a gyakorlatot a labd�z�ssal, m�gpedig k�rj�k a lovast�l, hogy dobja f�l a labd�t a r�d el�tt, �s csak akkor kapja el, amikor �t�rt rajta. Dobhatja egyre magasabbra, �s ahogy megj�n a b�tors�ga, gyakorolhatjuk �get�s ut�n lass� v�gt�ban is a r�don val� �tugrat�st.

�gyelj�nk r�, hogy a l� sebess�ge lehet�leg �lland� maradjon, ne gyors�tson �s �get�sbe se essen vissza.

Amikor a lovas m�r nem zavartatja mag�t az ugr�st�l �s j�szer�vel tudom�st sem vesz r�la, �l�se biztons�g�t megtartja, megpr�b�lhatjuk kengyel n�lk�l, majd fokozatosan megemelt r�d f�l�tt gyakoroltatni.

Ha mindezen gyakorlatokon sikeresen �s nagy biztons�ggal t�ljutott kezd� lovasunk, alighanem elmondhatjuk, hogy �l�se m�r kell�en szil�rd �s biztos ahhoz, hogy sz�rakat vegyen a kez�be. �gyelj�nk arra, hogy puha k�zzel, mozdulatlanul tartva fogja a sz�rakat. Gyakoroltassuk vele tov�bbra is az alacsony akad�lyok ugrat�s�t, ak�r fut�sz�ron, ak�r an�lk�l.

Hasznos, ha megtan�tjuk neki, hogy az ugr�s f�l�tt kez�t el�reny�jtva engedje laz�ra a sz�rakat, ak�r dobja el�re a l� nyak�ra, ez a mozdulat haszn�ra v�lik; �gy k�s�bb nem r�nt bele a l� sz�j�ba akkor sem, ha elmarad a l� m�g�tt az ugr�s pillanat�ban.

Ha l�ba az ugr�s f�l�tt h�tracs�szna, r�gz�ts�k a kengyelsz�jat a hevederhez, eg�szen lent, a kengyel f�l�tt, �gy ugrassuk egy darabig. Ez seg�t korrig�lni a l�btart�s�t, �m ne haszn�ljuk huzamosabb id�n kereszt�l, nehogy hozz�szokjon.